Az italok különböző tárolási életének okai az üzletekben

A boltokban az italok eltarthatósága gyakran számos tényező miatt változik, amelyeket az alábbiak szerint lehet kategorizálni:

1. Különböző feldolgozási módszerek:

Az italra alkalmazott feldolgozási módszer jelentősen befolyásolja az eltarthatóságát.

• Uht(Rendkívül magas hőmérséklet) feldolgozás: Az UHT technológiával feldolgozott italokat rövid ideig rendkívül magas hőmérsékleten (általában 135 ° C - 150 ° C) melegítik, hatékonyan megölve a baktériumokat és az enzimeket, ezáltal meghosszabbítva az eltarthatóságot. Az UHT-vel kezelt italok hónapokig vagy akár egy évig is tarthatnak, és általában nem igényelnek hűtést. Ezt a módszert általában tej, kész kávé, tej tea és hasonló italokhoz használják.
• HTST (magas hőmérséklet rövid idő) feldolgozás: A HTST alkalmazásával feldolgozott italokat alacsonyabb hőmérsékleten (általában 72 ° C körül) melegítik, és rövid ideig (15-30 másodpercig) tartják. Noha ez a módszer hatékony a baktériumok elpusztításában, ez nem olyan erős, mint az UHT, tehát ezeknek az italoknak az eltarthatósága általában rövidebb, általában hűtést igényel, és csak néhány napig tart. A HTST-t általában friss tejhez és néhány alacsony savtartalmú italhoz használják.
• ESL (hosszabb eltarthatóság) feldolgozás: Az ESL feldolgozása egy hőkezelési módszer, amely a hagyományos pasztőrizálás és az UHT között esik. Az italokat 85 ° C és 100 ° C közötti hőmérsékletre melegítjük néhány másodpercig. Ez a módszer hatékonyan megöli a legtöbb mikroorganizmust, miközben megőrzi az ízt és a tápanyagokat, meghosszabbítja az eltarthatóságot néhány hétre vagy hónapra, és általában hűtést igényel. Az ESL-t széles körben használják a tej, a kész teák és a gyümölcs italokhoz.
• Hidegprés: A Cold Press az ital összetevők hő nélküli kinyerésének módszere, ezáltal jobban megőrizve a tápanyagokat és az ízeket. Mivel azonban nem jár magas hőmérsékletű pasztőrözés, a mikroorganizmusok könnyebben növekedhetnek, így a hidegen sajtolt italok nagyon rövid eltartási idővel rendelkeznek, általában csak néhány napig, és hűteni kell. A hidegpréselést általában a készítésre és az egészségügyi italokra készek.
• Pasztőrözés: Egyes italok alacsony hőmérsékletű pasztőrözést alkalmaznak (általában 60 ° C és 85 ° C között) a mikroorganizmusok hosszabb ideig történő elpusztításához. Ezeknek az italoknak a hidegen sajtolt italokhoz képest hosszabb ideig tartoznak az eltarthatósági idő, de még mindig rövidebbek, mint az UHT-vel kezelt termékek, általában néhány héttől hónapig tartanak. A pasztőrözést gyakran tejtermékekhez és italokhoz használják.

2. Töltési módszer:

A töltési módszer közvetlen hatással van az ital eltarthatóságára és tárolási körülményeire, különösen a hőkezelés után.

• Forró töltés: A forró töltelék magában foglalja a tartályok kitöltését olyan italokkal, amelyeket magas hőmérsékletre melegítettek, majd azonnali tömítést követnek. Ez a módszer megakadályozza, hogy a levegő és a külső szennyező anyagok belépjenek, ezáltal meghosszabbítva az eltarthatóságot. A forró tölteléket általában az italra kész tejhez, italokhoz és levesekhez használják, gyakran UHT vagy ESL-kezelésekkel együtt.
• Hidegtöltés: A hideg töltelék magában foglalja a tartályok hűtött italokkal történő kitöltését és a szoros tömítést. Ez a módszer általában steril környezetet igényel, és olyan italokhoz használják, amelyek nem hőkezelésen mennek keresztül, például hidegen sajtolt gyümölcslevek. Mivel ezeket az italokat nem hő-sterilizáltak, hűtéssel kell tárolni és rövidebb eltarthatósági idővel kell rendelkezniük.
• Aszeptikus töltelék: Az aszeptikus töltelék a tartályok steril környezetben történő feltöltésére utal, gyakran steril levegő vagy folyadékok felhasználásával a tartály belsejében lévő mikroorganizmusok kiküszöbölésére. Az aszeptikus tölteléket általában az UHT vagy az ESL feldolgozással kombinálják, lehetővé téve az italok szobahőmérsékleten történő tárolását hosszabb ideig. Ezt a módszert általában az italra kész tej, gyümölcslevek és hasonló italokhoz használják.
• Vákuumtöltés: A vákuum töltelék magában foglalja a tartály feltöltését és a vákuum létrehozását a levegő belépésének megakadályozása érdekében. A levegővel való érintkezés csökkentésével a termék eltarthatóságát meghosszabbítják. Ezt a módszert olyan termékekre használják, amelyek hosszabb eltartási időt igényelnek magas hőmérsékleten történő kezelés nélkül, például néhány folyékony étel.

3. csomagolási módszer:

Az ital csomagolásának módja szintén befolyásolja az eltarthatóságát.

• Zárt csomagolás. Az UHT-vel kezelt italok gyakran lezárt csomagolást használnak, amely hónapokig frissen tarthatja a termékeket.
• Üveg vagy műanyag palack csomagolás: Ha a csomagolást nincs megfelelően lezárva, az ital érintkezhet a levegővel és a külső baktériumokkal, lerövidítve az eltarthatóságát.
• Palackozott italok hűtéshez: Egyes italok hűtés után is hűtést igényelnek. Lehet, hogy ezeknek az italoknak nincs teljesen lezárt csomagolása, vagy nem volt intenzív hőkezelésen, ami rövidebb eltarthatóságot eredményez.

4. Adalékanyagok és tartósítószerek:

Számos italtermék tartósítószereket vagy adalékanyagokat használ az eltarthatóságuk meghosszabbításához.

• Tartósítószerek: Az olyan összetevők, mint a kálium -szorbát és a nátrium -benzoát, gátolják a mikroorganizmusok növekedését, ezáltal meghosszabbítva az ital eltarthatóságát.
• Antioxidánsok: Az olyan összetevők, mint a C -vitamin és az E -vitamin, megakadályozzák a tápanyagok oxidációját az italban, megőrizve az ízt és a színstabilitást.
• Nincs hozzáadott tartósítószer: Néhány italtermék azt állítja, hogy „tartósítószer-mentes” vagy „természetes”, vagyis nem adnak hozzá tartósítószereket, és ezeknek általában rövidebb eltartási időpontja van.

5. italösszetétel:

Az ital összetevői meghatározzák, mennyire romlandó.

• Tiszta tej- és tejtermékek: A tiszta tej és más tejtermékek (például joghurt és turmixok) több fehérjét és laktózt tartalmaznak, így érzékenyebbé teszik őket a baktériumok növekedésére. Általában hatékony hőkezelésre van szükség az eltarthatóság meghosszabbításához.
• Gyümölcs italok és teák: A gyümölcsleveket, cukrokat, ízeket vagy színeket tartalmazó italok eltérő megőrzési igényekkel rendelkeznek, és az alkalmazott összetevőktől függően befolyásolhatják az eltarthatóságot.

6. Tárolási és szállítási feltételek:

Az ital tárolásának és szállításának módja jelentős hatással lehet az eltarthatóságára.

• Hűtés és szobahőmérséklet tárolás: Néhány italt hűteni kell a baktériumok növekedésének és elpusztításának megakadályozása érdekében. Ezeket az italokat általában „hűtést igényelnek” vagy „hűtőszekrényre van szükség a vásárlás után”. Az UHT-vel kezelt italokat azonban általában szobahőmérsékleten tárolhatják hosszabb ideig.
• Szállítási feltételek: Ha az italokat a szállítás során magas hőmérsékleteknek teszik ki, eltarthatósági időik rövidebbek lehetnek, mivel a nem megfelelő hőmérséklet -szabályozás felgyorsíthatja a romlást.

7. Termék megfogalmazása és feldolgozása:

Az ital megfogalmazása és feldolgozása szintén befolyásolja az eltarthatóságát.

• Egyetlen összetevő italok és kevert italok: Az egy összetevő italok (például a tiszta tej) gyakran több természetes alkatrészt tartalmaznak, és rövidebb eltarthatósági idővel rendelkeznek. A kevert italok (például tejtea, ízesített tej vagy ivott kávé) részesülhetnek olyan összetevőkből, amelyek elősegítik az eltarthatóság meghosszabbítását.